A gimnázium épülete
A Kisfaludy Károly Gimnázium épülete a pécsi püspök egykori kastélya.
Unyi Bernardin mohácsi ferences zárdafőnök a kastély keletkezését a következőképpen írja le: "Ennek a háznak a romjain Berényi Zsigmond püspök az 1740-43-ban felépíti a barokk szépségű és ma is használható, kétszárnyas püspöki palotát, amely egyrészt pihenőhelyül szolgált télen-nyáron egyaránt, másrészt a tavaszi és őszi bérmálásokat és más hivatalos látogatásokat a környéken innen végezte a megyéspüspök."
Annak megítétélése, hogy a mostani kastély az előző helyén épült-e a legilletékesebb forrás Brodarics István leírása:" A király ennélfogva hajnalban a táborba jött, s minthogy a sátrakat s más, a királynak a táborban szükséges tárgyakat szállító hajók még nem érkeztek meg Budáról, a püspöknek a város mellett fekvő házában szállott meg." E tényt erősíti az a korabeli gyakorlat is, hogy azokban az időkben szívesen építkeztek olyan helyeken , ahol előtte is épület  állt már - az alapozási munkálatok biztonsága miatt, de a romokból nyerhető kő- és téglaanyag felhasználása miatt is. A kastély-építkezés kezdetének az 1714. év megjelölése elsősorban a gazdasági épületek létesítésére vonatkozott.A mostani kastély építésének a legtágabb korszakát 1739-1799. évek közötti időre tehetjük. A behatárolási 60 év Berényi püspök hivatalba lépése és Eszterházy püspök halálát befoglaló idő. A kastély főbejáratán látható latin nyelvű felírás alapján az építési idő tovább pontosítható:

Magyarra fordítva: Berényi Zsigmond, az előd tervezte, Eszterházy Pál, az utód fejezte be.

Az 1743. év jelentheti az első szakasz befejezését, amely Berényi nevéhez ffűződik. Az ő érdemét hangsúlyozza a kapu feletti címer is. A felíráskiemelt betűinek római számként való olvasása és az alaki érték szerinti összeadása az 1785. évet erdményezi. Ez az év lehet az Eszterházy alatti esetleges bővítési, illetve tatarozási munkák befejezésének ideje. Bizonyosnak tekinthető, hogy a kapuzat ekkor nyerte el végleges képét. Maga az épület azonban már Berényi idejében készen állhatott, egységet képezve az 1743-ban elkészült püspöktemplommal.

1931-ben a ferencesrendiek gimnáziumot szerettek volna szervezni, de a város pénzügyi okok miatt nem tudott vállalkozni a feltételek teljesítésére.
Komoly átépítési munkálatok indultak meg Visy tervei alpján; - 1934-ben a részben még fazsindelyes épület tetejét cseréppel fedték, - 1936-ban a dobozgyári ideiglenes elhelyezés után a volt kastélyépületbe kerültek az osztályok, - a külső ablakokat kicserélték és a külső homlokzatot megújították -, 1937-ben megindult a tornaterem és felette az internátus megépítése. Ebben az évben költözött ki az épületből minden más intézmény s ettől az időtől szolgálja kizárólagosan a gimnázium életterét és feladatrendszerét. A felszabadulást követően elsősorban  az 1980-as végeztek nagyarányú külső-belső felújításokat, és ezáltal külsejében is a város egyik legzsebb épütévé vált.
Bár a többszöri átalakítások sokat elvettek az épület eredetiségéből, a barokk építészet ismérvei ma is leolvashatók: a tér- és tömeghatás, az alaktani jellegzetességek és díszítőelemek.
(Lénárdné Bauhoffer Gabriella szakdolgozata alapján)

A barokk építészet jellegzetességei

 

Vissza