A
címert felül egy ívesen hajló, alul egy egyes övpárkányt összekötő volutszalag
fogja közre. (Kiragadva ezt az egységet: feltűnő a hasonlóság a siklósi
vár bejáratával.) A szimmetrikusan elhelyezett két bejárati ajtó áthidalása
és íves díszítménye e kor híresebb kastélyok és templomok ablakainak formájával
teszi hangsúlyossá. A két szélső formája egyes copf stílusú házak "ablakköténynek"
nevezett díszítőelemeként, illetve nyílászáróként vízszintesen elhelyezve
ismeretes. A középső ablak nagysága, ablakkeretének díszítőszalagjai hasonlóak
a homlokzati többi ablakéval.
A középpontban elhelyezett címer a címertan minden jellegzetességét tartalmazza. Már a reneszánsz óta van a kapuzatnak jelvényviselő, vímerhordozó szerepe. A belépőt így a kapuzat, a felette levő címer és a díszes rizalit előkészíti és megismerteti a kastély belsejében láthatókkal is. A címer jelentéstartalma ilyen szempontból is lényeges. A címer legfontosabb része a reneszánsz kortól ismeretes ún. tárcsapajzs, amely e címeren rokokós megoldásban jelenik meg. A pajzs nem osztott mezejében egy grófi koronán ülő mókus és egy égitest látható. Az ilyen címereket beszélő vagy névcímereknek nevezi az irodalom. (Jelentésére nehéz a találgatás. Valószínűleg az állatka pozitív tulajdonságára utaló jelentést fogadhatjuk el, mint az ügyesség, fürgeség.) A korona bimbóinak száma grófi címert jelent. A címerpajzs felett ún. pántos sisak szerepel, amely szintén a nemesi származásra utal.
Két oldalán a püspök méltóságjelvényei láthatók: a püspöksüveg (mitra) és a hajlított végű pásztorbot. Ezeket fogja közre a püspökkalap, tizenkét bojttal. Összehasonlítva a püspöktemplom látható Berényi címerrel, megállapítható, hogy a templomon lévő címer díszesebb, ornamentikája gazdagabb. A középrizalittól jobbra egy pilaszterre támaszkodó félköríves fülke szakítja meg az ablakok sorát. Elhelyezésének a csak díszítő jellege mellett kíváncsíságot ébreszt a funkciója iránt is.